Újtelepi Móra Ferenc Általános Iskola Informatika modulja

A japánok a kínaiaktól vették át az írást, melyet saját nyelvükhöz igazítottak. Így alakították ki a hiragana elnevezésű folyóírást, majd a 11. század végén kissé szögletesebb jelekből álló katakana írást. A katakana és a hiragana szótagírás. A japánok ma is 3-4000 írásjelet használnak.

(Katakana írásjel.)

A földközi-tenger partvidékén élő kereskedő, hajós népek műveltsége igen magas fokon állt. Hatása az egész európai civilizációra kiterjedt. A betűírás bölcsőjének Föníciát tekintik. A föníciai írás a protosínai írásból alakult ki, aszerint, hogy az ökör neve alef, jele az "a" a, ház jele a béth jele a "b" vagyis mindig a szókezdő hang a jele lett a betű. Kr. e. 14-13. században megalkotott ábécéjük 22 betűt tartalmazott. Írásuk legrégibb emléke a "moábita kő", amelyet a Holt tenger vidékén találtak, Kr. e. 9.századból származik. Ezt a követ a francia kutatók találták meg a Holt-tenger közelében, a XIX. század közepén. A kő az i.e. IX. századból származik, és Mésa, moabita király győzelmeit örökíti meg. Írásjeleit a kő felfedezése után nyomban lerajzolták, s előkészületet tettek a kő elszállítására. Az arabok nem jó szemmel nézték a francia tudósok szándékát, mert azt gyanították, hogy az idegenek nagy kincset találtak. Tüzet gyújtottak a kő alá, és amikor az izzott a forróságtól, hideg vizet zúdítottak rá. A kő darabokra hullott. Összeszedett darabjait a francia tudósok elszállították a párizsi Louvre-ba, s minthogy a tudósok a követ, a rajta levő feliratokkal együtt, pusztulása előtt lerajzolták, e rajz alapján a darabokat újból összeállították. Írásuk rendszere hatott a modern írásra, amely ma betűírásként használatos.

Itt többet is megtudhatsz a föníciaiak írásáról!

Az ókori rómaiak az etruszkoktól tanulták az írást, és mindössze négy betűt a (B, D, O, X) vettek át a Dél-Itáliába betelepült görögöktől. A latin ábécé betűi A, B, C, D, E, F, G, H, I, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, V, X, Y. A rómaiak egyaránt írtak papiruszra és pergamenre. Feljegyzéseiket, leveleiket gyakran viasztáblára karcolták. Rómában a 4. században megjelentek a nyilvános könyvtárak, 28 működött belőlük a városban. A könyvtárakat tudósok vezették, a gyűjtemények százezres nagyságrendűek voltak.

A rovásírás a pogány magyarság általánosan használt írása lehetett, amit a kereszténység előretörése semmisített meg. A székely-magyar rovásírás a türk (török) írás családjába tartozik. A magyarság az Ural vidéki őshazában találkozott vele először a török népek közvetítésével. Jelkészletének 16 betűje türk, néhány glagolita eredetű. Első rovásírásos emlékeink a 15. század elejéről valók. A legjelentősebb a nikolsburgi ábécé. Elnevezése onnan ered, hogy a nikolsburgi hercegi könyvtár birtokában lévő ősnyomtatvány pergamenborítóján találták meg.